2011 júliusában fogták el az utolsó még szökésben lévő, háborús bűnökkel vádolt szerb politikust. Goran Hadžić egy sosem létezett ország, a horvátországi Szerb Krajinai Köztársaság elnöke volt és a vádak szerint gyilkosságok, koncentrációs táborok fűződnek a nevéhez.
![Goran Hadzic]()
Goran Hadzic
Goran Hadžić 1958-ban született egy Pačetin nevű kis faluban a mai Horvátország területén, mely félúton található Vukovár és Vinkovce között. Politikusi pályája előtt raktárosként dolgozott. Fiatal korában belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba, az 1980-as évek végén pedig csatlakozott a horvátországi Szerb Demokrata Párthoz.
1990 júniusában a párt vukovári helyi szervezetének elnöke lett, következő évben pedig a szerbek által felügyelt kelet-szlavóniai, baranyai és nyugat-szerémségi területi bizottság vezetőjévé választották. Ez azért volt fontos, mert bár Horvátország akkor még hivatalosan Jugoszlávia része volt, Szlovénia elszakadása után küszöbön állt a horvátországi háború. 1991 júniusában a horvátországi szerbek megalapították a Szerb Autonóm Régió (Serb Autonomous Oblast – SAO), amelyhez további szakadár szerb területek csatlakoztak, megalakítva a Krajinai Szerb Köztársaságot (RSK). Bár ezt az entitást nemzetközileg soha nem ismerték el önálló országként, Goran Hadžićot választották meg elnöknek. Ezt a pozíciót 1992. február 26-tól 1994-ig töltötte be. A Szerb Krajinai Köztársaság 1995 augusztusában bomlott fel, miután a terület nagy részét a horvát erők visszafoglalták. Hadžić a kilencvenes évek végén Szerbiába költözött, ahol többek között azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a rettegett Arkan temetésén felszólalt, “nagy hősnek” nevezve őt.
![Hadzic elszállítása Hágába]()
Hadzic elszállítása Hágába
Hadžićot Horvátországban 20 év börtönre ítélték távollétében 1995-ben: őt tették felelőssé a Šibeniket és Vodicét ért rakétatámadásokért. 1999-ben szintén 20 évet szabtak ki rá a Tenjában elkövetett háborús bűnök miatt, ám nem sikerült elfogni. 2001-ben felkerült az Interpol körözési listájára, a legkeresettebb bűnözőket jelző vörös színkóddal.
2002-ben a horvát főügyész újabb vádiratot adott ki a Jugoszláv Néphadsereg legmagasabb rangú katonai parancsnokai mellett Hadžić ellen is, közel 1300 horvát meggyilkolásával vádolva meg őket.
A hágai Nemzetközi Törvényszék is megvádolta Hadžićot háborús és emberiesség elleni bűnökért, 2004. június 4-én. A 14 vádpont szerint szerepet játszott horvát civilek ezreinek deportálásában és meggyilkolásában 1991 és 1993 között. Külön kitértek az 1991-es vukovári mészárlásra, illetve az óécskai, bégatárnoki, szávaszentdemeteri koncentrációs táborok felállításában.
![A törvényszék előtt]()
A törvényszék előtt
Letartóztatása előtt azonban Hadžić eltűnt újvidéki otthonából. Egyes hírek szerint egy szerb ortodox kolostorban vagy rendházban bujkált, mások szerint Fehéroroszországba szökött. Szerbia 1,4 millió, az Egyesült Államok pedig 5 millió dollárt ajánlott fel a kézre kerítőjének. 2005-ben befagyasztották bankszámláit, vagyonát lefoglalták, családját pedig 2007-ben kitiltották az Európai Unió területéről, hogy így gyakoroljanak nyomást rájuk.
2008-ban elfogták Radovan Karadžićt, 2011-ben pedig Ratko Mladićt is, így ő maradt az utolsó egykori szerb politikus, akit kiemelten köröztek. Végül 2011. július 20-án fogták el a szerb hatóságok a vajdasági Tarcal-hegységben. Érdekesség, hogy a 10 évig körözött Hadžić egy lopott Modigliani-festmény miatt bukott le: készpénzért akart túladni rajta, mivel kellett a pénz a további bujkálásra. Elfogásával és Hágának történő kiadatásával a hatóságok kezére került a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnökkel vádolt utolsó szerb vezető is. Ezzel pedig megnyílt az út, hogy Szerbia is megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
További írások a délszláv háború alakjairól:
Idegenlégiósból horvát hadvezér – Ante Gotovina
Az elnök, akit elraboltak – Alija Izetbegović
Világhírű professzorasszony volt, háborús bűnösként ült – Biljana Plavšić
Az ember, aki lángba borította Jugoszláviát – Milošević
Aki nyolcezer embert gyilkoltatott meg – Ratko Mladić
13 évig az egész világ őt kereste, nyugodtan praktizált – Radovan Karadžić
Ki volt a rettegett háborús vezér, Arkan?
Goran HadzicGoran Hadžić 1958-ban született egy Pačetin nevű kis faluban a mai Horvátország területén, mely félúton található Vukovár és Vinkovce között. Politikusi pályája előtt raktárosként dolgozott. Fiatal korában belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba, az 1980-as évek végén pedig csatlakozott a horvátországi Szerb Demokrata Párthoz.
1990 júniusában a párt vukovári helyi szervezetének elnöke lett, következő évben pedig a szerbek által felügyelt kelet-szlavóniai, baranyai és nyugat-szerémségi területi bizottság vezetőjévé választották. Ez azért volt fontos, mert bár Horvátország akkor még hivatalosan Jugoszlávia része volt, Szlovénia elszakadása után küszöbön állt a horvátországi háború. 1991 júniusában a horvátországi szerbek megalapították a Szerb Autonóm Régió (Serb Autonomous Oblast – SAO), amelyhez további szakadár szerb területek csatlakoztak, megalakítva a Krajinai Szerb Köztársaságot (RSK). Bár ezt az entitást nemzetközileg soha nem ismerték el önálló országként, Goran Hadžićot választották meg elnöknek. Ezt a pozíciót 1992. február 26-tól 1994-ig töltötte be. A Szerb Krajinai Köztársaság 1995 augusztusában bomlott fel, miután a terület nagy részét a horvát erők visszafoglalták. Hadžić a kilencvenes évek végén Szerbiába költözött, ahol többek között azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a rettegett Arkan temetésén felszólalt, “nagy hősnek” nevezve őt.
Hadzic elszállítása HágábaHadžićot Horvátországban 20 év börtönre ítélték távollétében 1995-ben: őt tették felelőssé a Šibeniket és Vodicét ért rakétatámadásokért. 1999-ben szintén 20 évet szabtak ki rá a Tenjában elkövetett háborús bűnök miatt, ám nem sikerült elfogni. 2001-ben felkerült az Interpol körözési listájára, a legkeresettebb bűnözőket jelző vörös színkóddal.
2002-ben a horvát főügyész újabb vádiratot adott ki a Jugoszláv Néphadsereg legmagasabb rangú katonai parancsnokai mellett Hadžić ellen is, közel 1300 horvát meggyilkolásával vádolva meg őket.
A hágai Nemzetközi Törvényszék is megvádolta Hadžićot háborús és emberiesség elleni bűnökért, 2004. június 4-én. A 14 vádpont szerint szerepet játszott horvát civilek ezreinek deportálásában és meggyilkolásában 1991 és 1993 között. Külön kitértek az 1991-es vukovári mészárlásra, illetve az óécskai, bégatárnoki, szávaszentdemeteri koncentrációs táborok felállításában.
A törvényszék előttLetartóztatása előtt azonban Hadžić eltűnt újvidéki otthonából. Egyes hírek szerint egy szerb ortodox kolostorban vagy rendházban bujkált, mások szerint Fehéroroszországba szökött. Szerbia 1,4 millió, az Egyesült Államok pedig 5 millió dollárt ajánlott fel a kézre kerítőjének. 2005-ben befagyasztották bankszámláit, vagyonát lefoglalták, családját pedig 2007-ben kitiltották az Európai Unió területéről, hogy így gyakoroljanak nyomást rájuk.
2008-ban elfogták Radovan Karadžićt, 2011-ben pedig Ratko Mladićt is, így ő maradt az utolsó egykori szerb politikus, akit kiemelten köröztek. Végül 2011. július 20-án fogták el a szerb hatóságok a vajdasági Tarcal-hegységben. Érdekesség, hogy a 10 évig körözött Hadžić egy lopott Modigliani-festmény miatt bukott le: készpénzért akart túladni rajta, mivel kellett a pénz a további bujkálásra. Elfogásával és Hágának történő kiadatásával a hatóságok kezére került a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnökkel vádolt utolsó szerb vezető is. Ezzel pedig megnyílt az út, hogy Szerbia is megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
További írások a délszláv háború alakjairól:
Idegenlégiósból horvát hadvezér – Ante Gotovina
Az elnök, akit elraboltak – Alija Izetbegović
Világhírű professzorasszony volt, háborús bűnösként ült – Biljana Plavšić
Az ember, aki lángba borította Jugoszláviát – Milošević
Aki nyolcezer embert gyilkoltatott meg – Ratko Mladić
13 évig az egész világ őt kereste, nyugodtan praktizált – Radovan Karadžić
Ki volt a rettegett háborús vezér, Arkan?