A délszláv háborúk egyik legkeresettebb háborús bűnöse volt Radovan Karadžić, a boszniai szerbek elnöke. A költő-pszichiátert 13 éven át körözték az egész világon, míg ő Belgrádban egy klinikán praktizált.
![Radovan Karadžić]()
Radovan Karadžić
Radovan Karadžić nevét a délszláv háború alatt ismerte meg a világ. 1945 júniusában született a mai Montenegró területén fekvő Petnicában. 15 évesen Szarajevóba költözött, hogy ott folytassa tanulmányait. A szarajevói orvosi egyetemen tanult pszichiátriát, diplomáját a neurotikus zavarok és a depresszió terjedéséről írta – azokról a kórokról, amelyekben ő maga is szenvedett. 1974-ben egy évet az Egyesült Államokban tanult a Columbia Egyetemen, hazatérve pedig Koszovóban kezdett praktizálni. Ebben az időben pénzért több hamis orvosi véleményt állított ki, amellyel bűnözők elkerülhették a büntetést. Lebukott és három évre börtönbe zárták. Ott kezdett verseket, drámákat írni. A börtönből szabadulva egy barátja, a népszerű író, Dobrica Cosić hatására kezdett politizálni.
![Ratko Mladiccsal a háború alatt]()
Ratko Mladiccsal a háború alatt
1989-ben Bosznia-Hercegovinában megalapította a Szerb Demokrata Pártot (Srpska Demokratska Stranka, SDS), egyesítve a helyi szerb közösséget. 1991 novemberében a boszniai szerbek népszavazást tartottak és elsöprő többséggel a Jugoszláviában maradás mellett döntöttek. 1992 januárjában kikiáltották a Boszniai-Hercegovinai Szerb Köztársaságot, amely alkotmánya szerint Jugoszlávia része, fővárosa pedig Szarajevó. Egy hónappal később azonban egész Bosznia-Hercegovinában népszavazást tartottak a Jugoszláviához tartozás kérdéséről – a szerbek többsége bojkottálta a voksolást. Ekkor 98 százalék az elszakadás mellett döntött. 1992. április 6-án az ENSZ független államként ismerte el Bosznia-Hercegovinát, pedig az ország ekkor már lényegében szétesett.
A háború alatt (1992. március 13-ától) Karadžić volt a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) elnöke, ezért a háború után etnikai tisztogatások elrendelésével vádolták meg. Az 1995-ös daytoni békeszerződés aláírása után azonban eltűnt, mielőtt felelősségre vonhatták volna. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene és az Egyesült Államok 5 millió dolláros díjat ajánlott fel annak, aki kézre keríti, sőt, elsőszülött fiát is letartóztatták és kiutasították Szerbiából, hogy “kiugrasszák” rejtekéből. Ennek ellenére 13 évig bujkált, mint később kiderült, évekig Belgrádban. Hosszú ősz hajat és szakállt növesztett és dr. Dragan Dabić álnéven természetgyógyászként praktizált egy magánklinikán.
![Belgrádi természetgyógyászként]()
Belgrádi természetgyógyászként
Végül 2008 júliusában fogták el és pár nappal később a Hágai Nemzetközi Törvényszék elé vitték. A Szerbiában nemzeti hősként tisztelt Karadžić elfogásának hírére tömegek vonultak tiltakozásul az utcára, a zavargásban a rendőrökre is rátámadtak.
A nemzetközi bíróság előtt Karadžić magát védi, elfogását törvénytelennek tartotta, a hágai bíróságot pedig elfogultnak. Ítélet várhatóan 2014-ben születik az ügyben.
Radovan KaradžićRadovan Karadžić nevét a délszláv háború alatt ismerte meg a világ. 1945 júniusában született a mai Montenegró területén fekvő Petnicában. 15 évesen Szarajevóba költözött, hogy ott folytassa tanulmányait. A szarajevói orvosi egyetemen tanult pszichiátriát, diplomáját a neurotikus zavarok és a depresszió terjedéséről írta – azokról a kórokról, amelyekben ő maga is szenvedett. 1974-ben egy évet az Egyesült Államokban tanult a Columbia Egyetemen, hazatérve pedig Koszovóban kezdett praktizálni. Ebben az időben pénzért több hamis orvosi véleményt állított ki, amellyel bűnözők elkerülhették a büntetést. Lebukott és három évre börtönbe zárták. Ott kezdett verseket, drámákat írni. A börtönből szabadulva egy barátja, a népszerű író, Dobrica Cosić hatására kezdett politizálni.
Ratko Mladiccsal a háború alatt1989-ben Bosznia-Hercegovinában megalapította a Szerb Demokrata Pártot (Srpska Demokratska Stranka, SDS), egyesítve a helyi szerb közösséget. 1991 novemberében a boszniai szerbek népszavazást tartottak és elsöprő többséggel a Jugoszláviában maradás mellett döntöttek. 1992 januárjában kikiáltották a Boszniai-Hercegovinai Szerb Köztársaságot, amely alkotmánya szerint Jugoszlávia része, fővárosa pedig Szarajevó. Egy hónappal később azonban egész Bosznia-Hercegovinában népszavazást tartottak a Jugoszláviához tartozás kérdéséről – a szerbek többsége bojkottálta a voksolást. Ekkor 98 százalék az elszakadás mellett döntött. 1992. április 6-án az ENSZ független államként ismerte el Bosznia-Hercegovinát, pedig az ország ekkor már lényegében szétesett.
A háború alatt (1992. március 13-ától) Karadžić volt a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) elnöke, ezért a háború után etnikai tisztogatások elrendelésével vádolták meg. Az 1995-ös daytoni békeszerződés aláírása után azonban eltűnt, mielőtt felelősségre vonhatták volna. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene és az Egyesült Államok 5 millió dolláros díjat ajánlott fel annak, aki kézre keríti, sőt, elsőszülött fiát is letartóztatták és kiutasították Szerbiából, hogy “kiugrasszák” rejtekéből. Ennek ellenére 13 évig bujkált, mint később kiderült, évekig Belgrádban. Hosszú ősz hajat és szakállt növesztett és dr. Dragan Dabić álnéven természetgyógyászként praktizált egy magánklinikán.
Belgrádi természetgyógyászkéntVégül 2008 júliusában fogták el és pár nappal később a Hágai Nemzetközi Törvényszék elé vitték. A Szerbiában nemzeti hősként tisztelt Karadžić elfogásának hírére tömegek vonultak tiltakozásul az utcára, a zavargásban a rendőrökre is rátámadtak.
A nemzetközi bíróság előtt Karadžić magát védi, elfogását törvénytelennek tartotta, a hágai bíróságot pedig elfogultnak. Ítélet várhatóan 2014-ben születik az ügyben.